/ agilis fejlesztés

Az agilis termékfejlesztés ütemtervei

Korábban elindítottunk egy sorozatot a webalkalmazás fejlesztés folyamatáról. A bevezetőt követően kalandoztunk kicsit az agilis fejlesztés alapismereteiben, illetve írtunk a teszteléssel kapcsolatos fontosabb kérdésekről. Most visszatérünk a fejlesztési folyamathoz: a termékfejlesztési ütemtervek (product roadmap) kapcsán gyűjtöttünk össze hasznos információkat és ötleteket.

Általában a termék gazdák - szakmai nyelven a PO-k (Product Owners) - használják ki leginkább az ütemtervek által nyújtott lehetőségeket. Ők felelősek a fejlesztés készletmenedzsmentjéért, a befektetők tájékoztatásáért és a fejlesztésekkel kapcsolatos előrejelzések elkészítéséért. Ebből adódóan, számukra igazán fontosak a különböző eszközök és technikák, amelyekkel nyomon követhető az előrehaladás, kezelhetőek az elvárások és információval látják el a projekt tagokat.

Ezen eszközök közül, most a különböző termék/fejlesztési ütemtervekről szeretnénk részletesebben beszélni, amik segíthetik a projekt munkákat.

Számos szervezetben előfordul, hogy a megbízott PO a terméktulajdonságok közül csak a fejleszteni kívánt funkciókra koncentrál, így egyes jellemzők és hozzáadott értékek háttérbe szorulnak, torzulnak az elérendő célok, és a meghatározott jövőkép. De így a projekt túlterhelté válhat, ami csúszásokhoz vezet.

Az ilyen jellegű hibák elkerülése és a mindennapi munka megkönnyítése érdekében mutatjuk most be a három leggyakrabban használt ütemtervet. Előfordul, hogy a különböző menetrendeket együttesen alkalmazzuk, vagy kihagyhatóak belőlük részletek, saját projekt igényeink szerint alakíthatjuk őket.

Célorientált termékütemterv

A célorientált ütemterv előnye, hogy a célokra fekteti a hangsúlyt. A funkcionális termékjellemzők közül csak a legfontosabbak kapnak benne szerepet. Az eredmény válik a stratégia központi elemévé, míg az erőforrásigények nem kapnak hangsúlyt. Az ütemterv segít szem előtt tartani a termékvíziót, a stratégiát és az ütemezéseket. Kialakítása miatt könnyen áttekinthető, segít bemutatni és megértetni a folyamatokat az érdekelt felekkel.
célorientált ütemterv Célorientált ütemterv

Az egyes sorokban bemutatásra kerülő tényezők elhagyhatóak, vagy megváltoztathatóak annak érdekében, hogy egyértelműsítsék a célokat. Például, a vezetőket első sorban a teljesítési szakaszok és a dátumok érdeklik. Ám a fejlesztők számára a többi paraméter lényegesebb, így le lehet hagyni ezeket a sorokat az ábráról, de nem szabad elfeledkezni róluk. Ilyen esetekben akár előnyösebb lehet egy másik féle ütemezési menetrend használata, pl. a „most-következő-később”.

A „most-következő-később” ütemterv

Ez a módszer elsősorban a funkcionális elvárásokat helyezi előtérbe. Jól átlátható és szemléltető eszköz. Az idő általában nem dátum szerűen jelenik meg rajta, hanem mint folytonos tényező a tengelyeken. Ebből kifolyólag nem igazán ad lehetőséget a projektben meghatározott mérőszámok, időszakok, vagy egyéb további feladatok, mérföldkövek bemutatására.

Célja a fejlesztés során végrehajtandó funkciók priorizálása, a már korábban meghatározott tényezők alapján. Így főként más ütemtervek kiegészítéseként érdemes alkalmazni, vagy a projekt egyes szakaszaiban, amikor részjelentéseket kell tenni.
now-next-later roadmapMost-következő-később ütemterv

Storymap

A Storymap-et egy projekt elején érdemes alkalmazni, mivel ez egy mindent átfogó ütemterv is lehet, ha megfelelően van elkészítve. A különböző szinteken a funkciók kerülnek bemutatásra, így lehetőséget nyújt a funkciók újbóli mérlegelésére. Áttekinthetővé teszi a fejlesztés összes folyamatát együttesen és külön-külön is. A teljes fejlesztés alatt használható, illetve akár bővíthető és átrendezhető az idő előrehaladásával megjelenő egyedi esetek alapján.

Másik előnye ennek az ütemtervnek, hogy a felhasználói tevékenységekkel kezdi a bemutatást, így az ügyfelek igényei folyamatosan szem előtt vannak.

Ami az előnye, egyben hátránya is ennek a módszernek, hiszen rengeteg adatot tartalmaz. Emiatt gyakran megvezeti a szemlélőt több módon is: Vannak akik a részletek közt elvesznek, kiragadnak egy számukra meghatározó funkciót, és nem gondolják végig az igényeket, mint komplex egységet.

storymap Storymap

10 tipp az agilis terméktervezés ütemtervének elkészítéséhez

A különböző ütemtervtípusok hasznosak, de "Az Agile nem a folyamatokról és az eszközökről szól, hanem az egyénekről és a kölcsönhatásokról". E gondolat nyomán lehet a megfelelő stratégiát kidolgozni, amelyhez a következőket érdemes szem előtt tartani:

  1. Kezdetben meg kell határozni a termékstratégiát.
  2. Ismertetni kell a termékstartégiát és törekedni annak elfogadtatására.
  3. A célkitűzésekre és előnyökre összpontosítva, célorientált termék -ütemtervet kell létrehozni. A fent bemutatott technikák segítenek ebben.
  4. Összefüggő történetet kell alkotni, ami bemutatja a termék növekedését. Oda kell figyelni, hogy ez tartható legyen. Nem szabad túlnyúlni a kereteinken,
  5. Nem szabad túl sok részletet adni az ütemtervhez, ezeknek megvan a saját helyük a fejlesztés során.
  6. Érdemes aktívan együtt működni az érdekeltekkel.
  7. Tudni kell nemet mondani, hogy ne legyen a menetrendnek egyetlen túlterhelt része se.
  8. Az ütemtervnek mérhetőnek kell lennie, számszerűsíthető célokkal.
  9. A durva becslések elengedhetetlenek a tervezés során.
  10. Rendszeresen ellenőrizni és ha szükséges, módosítani kell a tervet.

Bár eleinte kihívást jelenthet, érdemes megpróbálkozni a különböző táblák használatával. Körül határolják a termék valószínűsíthető fejlődését a következő periodusban. A megfelelő ütemterv segít a termék céljának és a jövőkép bemutatásában, eszköz a PO kezében, hogy összehangolhassa a közreműködő embereket.

A megfelelően használt menetrend megkönnyíti a különböző termékek fejlesztésének összehangolását, és elősegíti az átláthatóságot a vevői elvárások kezelése érdekében.

*Fotó: Joanna Kosinska, Unsplash